Cikk címe:   Nem létező webcím!   
Szerző neve:
Cikk (url) hivatkozása:   
Kiadó(web oldal)neve:
Megjelenés dátuma:

               

Cikk:		Video:		Kép:
JavaScript:		CSS:		PHP:		Ruby:		Python:

Kérem válasszon... Helyi hírek Országos hírek Történelem Irodalom Érdekességek
Cikk ajánló:
Frank Benford amerikai fizikus és villamosmérnök volt. Megfigyelte, hogy az egyetemi könyvtárban a logaritmus-táblázatok első oldalai erősebben elhasználódtak, mint az utolsók. A hallgatók és oktatók az alacsonyabb számmal kezdődő táblázatokat használták többet. Benford rájött, hogy ha véletlen számokat veszünk számok bármely egyenletes eloszlású halmazából, akkor a számok gyakrabban fognak 1-gyel, mint 9-cel kezdődni. Bármilyen eredetű legyen is egy szám – pl. tavak felszíne, munkatársak lakásának házszáma, az egész számok négyzetgyökei – körülbelül hatszor olyan gyakran kezdődik 1-gyel, mint 9-cel. A számok kb. 31%-a kezdődik 1-gyel, 19%-a 2-vel, 12%-a 3-mal és a százalékok a számok nagyságával egyre csökkennek. Benford törvénye tehát csak a több számjegyű számok bal oldali első számjegyére vonatkozik. Azt a valószínűséget, amely azt mutatja, hogy egy szám az n számjeggyel kezdődik, a következő képlet jelzi előre, nagy pontossággal: P(n) = log10 (n+1) – log10n. Ez a különleges jelenség nem pszichológiai megalapozottságú, csupán a számjelölő rendszereink nyelvtani szerkezetének következménye. Átláthatóság hatalmas javulást hozna Az ártorzításokat, túlárazásokat az úgynevezett Benford-eloszlással vizsgálták az elemzők: a Benford-törvény megállapította, hogy a nagy elemszámú adatbázisokban a számjegyek eloszlásnak valószínűsége leírható. Ha ettől a valószínűségi eloszlástól eltérnek az adathalmaz számai, ott bizonyítható az adatok manipulánsa. Elemeztek már ezzel a módszerrel választási csalásokat, de bukott meg gyógyszerkutatás is a hamis adatok miatt, most pedig magyar közbeszerzési adatok akadtak fenn ezen a rostán.